ALAPÍTÓ OKIRAT
(a módosításokkal egységes szerkezetben)

amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt Alapítók 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Harmadik Könyv Hatodik Rész alapján, figyelemmel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 6. pontja szerinti civil szervezetet működtessenek az alábbiak szerint

Dankó István
lakik: 1026 Budapest, Balogh Ádám u. 12.
született: Budapest, 1969. május 21.
anyja neve: Ősz Éva

Dankó Zoltán
lakik: 1131 Budapest, Rokolya u. 22. I/9.
született: Budapest, 1971. február 27.
anyja neve: Ősz Éva

Pap László
lakik: 1025 Budapest, Felsőzöldmáli út 44.
született: Budapest, 1956. október 13.
anyja neve: Erdődi Irén

Pelhős Lívia
lakik: 1045 Budapest Nyár u. 77. I/4.
született: Budapest, 1977. január 8.
anyja neve: Molnár Klára

Rácz Mónika
lakik: 1131 Budapest, Rokolya u. 22. I/9.
született: Budapest, 1971. július 12.
anyja neve: Benussi Alida

2. Az alapítvány neve: TÁJOLÓ Erdei és Tájékozódási Sportok Alapítvány

3. Az Alapítvány rövid neve: TÁJOLÓ Alapítvány

4. Az alapítvány székhelye: 1122 Budapest, Határőr út 53/a.

5. Az Alapítvány jellege: Az Alapítvány nyitott, valamennyi hazai és külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet számára, akik illetve amelyek az Alapítvány céljaival egyetértenek, azt anyagi eszközökkel, ingyenes szolgáltatással vagy természetbeni felajánlással támogatni szándékoznak. Az Alapítvány vagyonához hozzá lehet járulni az Alapítvány céljainak megvalósulását szolgáló eszközökkel is. Az Alapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás és az adományok elfogadása felől a Kuratórium dönt.

Az Alapítvány alapvető célja a tájékozódási és zöld sportok népszerűsítése, az ezek érdekében szervezett versenyek, illetve rendezvények támogatása, ezekkel szoros összefüggésben a természet védelme. Ezen túlmenően célul tűzi ki a testi nevelést, az egészséges életmódra való felkészítést, a tehetséggondozást és a személyiség legfőbb értékeinek kibontakoztatását.

Mindezek keretén belül célja az alapítványnak:
- A gyermek-, ifjúsági és szabadidősport segítése, ezen tevékenységek erősítését szolgáló célkitűzések támogatása.
- A tájékozódási és a zöld sportok szakemberei, versenyzői képzésének támogatása.
- Hozzájárulás az általános és középiskolákban eredményesen működő sportkörök, sportegyesületek tevékenységéhez.
- Egyéni tehetségápolás.
- Külföldi tapasztalatok, cserekapcsolatok elősegítése.
- A természeti értékek és természeti területek állapotának javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése.

Az Alapítvány - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 4., 11. és 15. pontjaiban előírt közfeladatok körében - közvetlenül segíti az egészséges életmód kialakítását célzó szolgáltatásokat, a sport és ifjúsági ügyeket, továbbá közvetve a helyi természetvédelmet. Így közhasznú tevékenységként megteremti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeit, és az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját, továbbá közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgás-gazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében /a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c) és e) pontjaiban és az 55. § (3) bekezdés f) pontjában előírt közfeladatok/. Az Alapítvány közvetett tevékenysége, hogy a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket a jelen és a jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítsa. /a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésének d) pontjában megfogalmazott cél helyi közügy/.

Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratok, dokumentumok nyilvánosak, azokba - a Kuratórium elnökével történt előzetes egyeztetés alapján – bárki betekinthet. Az Alapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevételének módját és az Alapítvány beszámolóit 15 (tizenöt) napig ki kell függeszteni az Alapítvány székhelyén, és közzé kell tenni az Alapítvány http://www.tajoloalapitvany.hu internetes honlapján is, biztosítva ezzel azok nyilvánosságát.
Az Alapítvány nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Alapítvány köteles a - kuratórium által egyszerű szótöbbséggel elfogadott - beszámolót és közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben, legkésőbb május 31. napjáig letétbe helyezni és a saját http://www.tajoloalapitvany.hu internetes honlapján nyilvánosságra hozni.

Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselői választáson jelöltet nem állít, annak tevékenységét, megválasztását nem támogatja. Az Alapítvány politikai szervezetektõl támogatást nem fogadhat el.

Az Alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető, képviselő és kezelő szerve a Kuratórium. A Kuratórium elnökből, 1 gazdasági alelnökből és 3 kuratóriumi tagból áll. A Kuratórium elnökét, gazdasági alelnökét és tagjait az Alapítók jelölik ki határozatlan időre.

A Kuratórium elnökének, gazdasági alelnökének és tagjainak megbízása megszűnik:

• lemondással;

• visszahívással, miszerint ha a kezelő szerv tevékenységével az Alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet jelölhet ki;

• elhalálozással.

A megbízás megszűnése esetén az Alapítók gondoskodnak a Kuratórium új elnökének, gazdasági alelnökének, illetve új tagjainak megbízásáról.

Az Alapítók az Alapítvány tisztségviselőinek kijelölésénél figyelembe veszik az irányadó összeférhetetlenségi szabályokat. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1) - (3) bekezdései, és a 39. § (1) - (2) bekezdései alapján ezen összeférhetetlenségi szabályok az alábbiak.

38. §
(1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

39. §
(1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Vezető tisztségviselőnek számít (a Civil tv 2. § 29. pontja alapján) az Alapítvány kezelője, illetve kezelő szervének elnöke és tagja.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:22. § (1), (4), (5) és (6) bekezdései, továbbá a 3:397 § (3) és (4) bekezdései alapján ezen összeférhetetlenségi szabályok az alábbiak.

3:22. §
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

3:397. §
(3) Az Alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
A Ptk. 8:1 § (1) bekezdésének 1. pontja alapján közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

A Kuratórium elnöke: Molnár Attila
lakik: 1029 Budapest, Ördögárok u. 81.
született: Budapest, 1970. december 24.
anyja neve: Lengyel Rozália

Gazdasági alelnök: Meichl Márton
lakik: 1124 Budapest, Vas Gereben utca 35.
született: Budapest, 1981. június 1.
anyja neve: Bobály Zsuzsanna

Benke Tamás
lakik: 8624 Balatonszárszó, Kisfaludy utca 4.
született: Sajószentpéter, 1962. július 29.
anyja neve: Antal Ilona

Juhász Miklós
lakik: 2094 Nagykovácsi, Dózsa György utca 2.
született: Budapest, 1960. június 15.
anyja neve: Dobó Márta

Tóth Eszter
lakik: 2093 Budajenő, Ady Endre u. 71/a.
született: Budapest, 1967. április 4.
anyja neve: Rohrbock Krisztina

A Kuratórium évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Kuratórium ülései nyilvánosak.

A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen a kuratóriumi tagoknak több mint fele jelen van. A Kuratórium határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Kuratórium valamennyi tagjának egyhangú döntése szükséges az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához.

A Kuratórium üléseit annak elnöke jogosult összehívni a kuratóriumi tagok írásban – az ülést legalább 8 nappal megelőzően és ajánlott levélben, avagy visszaigazolható e-mail üzenetben – történő értesítésével, mely értesítés tartalmazza a napirendi pontokat, és az ülés helyszínét. Az üléseket a Kuratórium elnöke vezeti, ő gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészüléséről.

Az elnök gondoskodik a Kuratórium határozatainak nyilvántartásáról. A határozat tartalma, időpontja és hatálya mellett fel kell tüntetni a határozatot támogatók és ellenzők számarányát, személyét.

Az elnök gondoskodik a Kuratórium döntéseinek az érintettekkel – írásban és igazolható módon – történő közléséről. A Kuratórium döntéseit 15 (tizenöt) napig ki kell függeszteni az Alapítvány székhelyén, és közzé kell tenni az Alapítvány http://www.tajoloalapitvany.hu internetes honlapján is biztosítva ezzel azok nyilvánosságát.

A Kuratórium:

• az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet fogad el,

• dönt az alapítványi pénzeszközök vállalkozásba adásáról, vállalkozások szervezéséről,

• határoz az Alapítványhoz csatlakozás, a felajánlott pénz és egyéb eszközök elfogadásáról,

• évente egy alkalommal beszámol az Alapítónak a célok alakulásáról.

Az Alapítvány képviselője a Kuratórium, amelynek nevében annak elnöke és gazdasági alelnöke egyedül is jogosult az Alapítvány képviseletében eljárni. Az Alapítvány bankszámlája felett való rendelkezéshez a Kuratórium elnökének vagy gazdasági alelnökének az aláírása szükséges.

Az Alapítvány induló vagyona 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint, amelyet az Alapítók jelen okirat aláírásától számított 8 napon belül elhelyeznek az Alapítvány bankszámláján.

Az Alapítók egyenként 60.000,- Ft azaz hatvanezer forint összeggel járultak hozzá az induló vagyonhoz.

Az Alapítók egyenként további 60.000,- Ft, vagyis összesen újabb 300.000 azaz háromszázezer forint összeggel hozzájárultak pótlólag az eddigi és bővített alapítványi célok megvalósításához.

Az Alapítvány előbbiekben rögzített vagyona növekedhet a jelen okiratban meghatározott feltételek szerint csatlakozók hozzájárulásaival, valamint a Kuratórium gazdálkodásának eredményével.

Az Alapítvány vagyonával való rendelkezés a Kuratóriumot illeti meg. Az Alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az Alapítvány céljainak megvalósítására az Alapítvány mindenkori teljes vagyona használható fel; így például az Alapítvány induló vagyona, annak hozadéka, a később csatlakozók vagyoni hozzájárulásai és azok hozadéka, valamint a vállalkozási tevékenységének eredménye.

Az Alapítvány befektetési tevékenységet nem folytat, pénzeszközeit az Alapítvány folyószámláján és házipénztárában tartja, míg további eszközeit a Számviteli törvény rendelkezései szerint kezeli és tartja nyilván.

Az Alapítvány céljainak elérése érdekében alapítványi díjat és ösztöndíjat létesíthet, pályázatot írhat ki, továbbá támogatási kérelmet fogadhat be minden olyan természetes vagy jogi személytől, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely az Alapítvány céljainak eléréséhez jelentős segítséget nyújt.

Az alapítványi díj és az ösztöndíj odaítéléséről, a pályázat elbírálásáról, a támogatási kérelmek teljesítéséről a kuratórium saját hatáskörében, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

Az Alapítvány a bevételeit a Civil tv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit, ráfordításait (kiadásait) a 19. § (2) bekezdésében részletezettek szerint, elkülönítetten, a számviteli előírások figyelembe vételével tartja nyilván.

Az Alapítvány határozatlan időre jön létre.

Az Alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az Alapítvány megszűnése esetén vagyonát – a fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése után – hasonló célú alapítvány támogatására kell fordítani.

Az Alapítvány jogi személy. Az Alapítóknak tudomása van arról, hogy az Alapítvány közhasznú szervezetté minősítését a Fővárosi Törvényszéknél kell kérelmezni, amely iránt az Alapítók intézkednek.

Az Alapítvány nyilvántartásba vétele után az Alapítók azt nem vonhatják vissza. Az Alapítók jelen Alapító Okiratot – név, cél és vagyon sérelme nélkül – indokolt esetben módosíthatják.

Az Alapítók – mivel az Alapítvány éves bevétele az ötmillió forintot várhatóan nem haladja meg – felügyelő szervet nem hoznak létre.

Az alapító okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a 2013. évi V. törvény és a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2014. november 20.