ALAPÍTÓ OKIRAT
(a módosításokkal egységes szerkezetben)
amely abból a célból készült, hogy az
1. pontban megjelölt Alapítók 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről Harmadik Könyv Hatodik Rész alapján, figyelemmel az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény (Civil tv.) 2. § 6. pontja szerinti civil szervezetet
működtessenek az alábbiak szerint
I. Általános rendelkezések
1. Az Alapítók:
Dankó István
lakik: 1026 Budapest, Balogh Ádám u. 12.
született: Budapest, 1969. május 21.
anyja neve: Ősz Éva
Dankó Zoltán
lakik: 1131 Budapest, Rokolya u. 22. I/9.
született: Budapest, 1971. február 27.
anyja neve: Ősz Éva
Pap László
lakik: 1025 Budapest, Felsőzöldmáli út 44.
született: Budapest, 1956. október 13.
anyja neve: Erdődi Irén
Pelhős Lívia
lakik: 1045 Budapest Nyár u. 77. I/4.
született: Budapest, 1977. január 8.
anyja neve: Molnár Klára
Rácz Mónika
lakik: 1131 Budapest, Rokolya u. 22. I/9.
született: Budapest, 1971. július 12.
anyja neve: Benussi Alida
2. Az alapítvány neve: TÁJOLÓ Erdei és
Tájékozódási Sportok Alapítvány
3. Az Alapítvány rövid neve: TÁJOLÓ
Alapítvány
4. Az alapítvány székhelye: 1122 Budapest,
Határőr út 53/a.
5. Az Alapítvány jellege: Az Alapítvány nyitott, valamennyi
hazai és külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet számára, akik illetve
amelyek az Alapítvány céljaival egyetértenek, azt anyagi
eszközökkel, ingyenes szolgáltatással vagy természetbeni
felajánlással támogatni szándékoznak. Az Alapítvány vagyonához
hozzá lehet járulni az Alapítvány céljainak megvalósulását
szolgáló eszközökkel is. Az Alapítványhoz bárki csatlakozhat. A
csatlakozás és az adományok elfogadása felől a Kuratórium dönt.
II. Az Alapítvány célja
Az Alapítvány alapvető célja a
tájékozódási és zöld sportok népszerűsítése, az ezek érdekében
szervezett versenyek, illetve rendezvények támogatása, ezekkel
szoros összefüggésben a természet védelme. Ezen túlmenően célul
tűzi ki a testi nevelést, az egészséges életmódra való
felkészítést, a tehetséggondozást és a személyiség legfőbb
értékeinek kibontakoztatását.
Mindezek keretén belül célja az alapítványnak:
- A gyermek-, ifjúsági és szabadidősport segítése, ezen
tevékenységek erősítését szolgáló célkitűzések támogatása.
- A tájékozódási és a zöld sportok szakemberei, versenyzői
képzésének támogatása.
- Hozzájárulás az általános és középiskolákban eredményesen működő
sportkörök, sportegyesületek tevékenységéhez.
- Egyéni tehetségápolás.
- Külföldi tapasztalatok, cserekapcsolatok elősegítése.
- A természeti értékek és természeti területek állapotának
javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése.
III. Az Alapítvány működésével kapcsolatos rendelkezések
1. Az Alapítvány által végzett közhasznú
tevékenység
Az Alapítvány -
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 4., 11. és 15.
pontjaiban előírt közfeladatok körében - közvetlenül
segíti az egészséges életmód kialakítását célzó
szolgáltatásokat,
a sport és ifjúsági ügyeket, továbbá közvetve a helyi
természetvédelmet. Így közhasznú tevékenységként
megteremti az egészséges életmód és a szabadidősport
gyakorlása feltételeit, és az esélyegyenlőség jegyében
támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a
családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi
csoportok, valamint a fogyatékosok sportját, továbbá
közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgás-gazdag
életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító
tevékenység szervezésében /a sportról szóló 2004. évi
I. törvény 49. § c) és e) pontjaiban és az 55. § (3)
bekezdés f) pontjában előírt közfeladatok/. Az
Alapítvány közvetett tevékenysége, hogy a védett
természeti értékeket és a védett természeti területeket
a jelen és a jövő nemzedék számára megőrizze, azokat
szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat,
fejlődésüket biztosítsa. /a természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésének d)
pontjában megfogalmazott cél helyi közügy/.
2. Nyilvánosság
Az Alapítvány működésével
kapcsolatban keletkezett iratok, dokumentumok nyilvánosak, azokba
- a Kuratórium elnökével történt előzetes egyeztetés alapján –
bárki betekinthet. Az Alapítvány működésének,
szolgáltatásai igénybevételének módját és az Alapítvány
beszámolóit 15 (tizenöt) napig ki kell függeszteni az Alapítvány
székhelyén, és közzé kell tenni az Alapítvány
http://www.tajoloalapitvany.hu
internetes honlapján is, biztosítva ezzel azok nyilvánosságát.
Az Alapítvány nem zárja ki, hogy
tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Alapítvány köteles a - kuratórium
által egyszerű szótöbbséggel elfogadott - beszámolót és
közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben, legkésőbb
május 31. napjáig letétbe helyezni és a saját http://www.tajoloalapitvany.hu internetes honlapján nyilvánosságra hozni.
3. Vállalkozási tevékenység
Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási
tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban
meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem
veszélyeztetve végez.
Az Alapítvány a gazdálkodása során
elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában
meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
4. Politikai függetlenség
Az Alapítvány közvetlen politikai
tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független,
azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati
képviselői választáson jelöltet nem állít, annak tevékenységét,
megválasztását nem támogatja. Az Alapítvány politikai szervezetektõl
támogatást nem fogadhat el.
IV. Az Alapítvány kezelő szerve: a Kuratórium
1. A Kuratóriumra vonatkozó általános szabályok
Az Alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető,
képviselő és kezelő szerve a Kuratórium. A Kuratórium elnökből, 1
gazdasági alelnökből és 3 kuratóriumi tagból áll. A Kuratórium
elnökét, gazdasági alelnökét és tagjait az Alapítók jelölik ki
határozatlan időre.
A Kuratórium elnökének, gazdasági alelnökének és
tagjainak megbízása megszűnik:
A megbízás megszűnése esetén az Alapítók
gondoskodnak a Kuratórium új elnökének, gazdasági alelnökének,
illetve új tagjainak megbízásáról.
2. Összeférhetetlenségi szabályok
Az Alapítók az Alapítvány
tisztségviselőinek kijelölésénél figyelembe veszik az irányadó
összeférhetetlenségi szabályokat. Az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1) - (3)
bekezdései, és a 39. § (1) - (2) bekezdései alapján ezen
összeférhetetlenségi szabályok az alábbiak.
38. §
(1) A legfőbb szerv, valamint az
ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt
az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat
alapján
a) kötelezettség
vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más
előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként
érdekelt.
(2) Nem minősül
előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a
bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél
szerinti juttatás.
(3) Nem lehet a
felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a
személy, aki
a) a legfőbb szerv,
illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem
értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget
nem töltenek be),
b) a közhasznú
szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére
irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú
szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az
egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő
okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást
-, illetve
d) az a)-c) pontban
meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
39. §
(1) A közhasznú szervezet
megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet
vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú
szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző
két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód
nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben
az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben
az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott,
vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek
adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló
törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(2) A vezető
tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi
érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy
ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Vezető tisztségviselőnek számít (a
Civil tv 2. § 29. pontja alapján) az Alapítvány kezelője, illetve kezelő szervének elnöke
és tagja.
2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről 3:22. § (1), (4), (5) és (6) bekezdései, továbbá a
3:397 § (3) és (4) bekezdései alapján ezen összeférhetetlenségi
szabályok az alábbiak.
3:22. §
(1) Vezető tisztségviselő az a
nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az,
akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés
büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az,
akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás
hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi
személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban
megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit
eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
3:397. §
(3) Az Alapítvány
kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a
kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
(4) Az alapító és közeli hozzátartozói
nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő
rendelkezése semmis.
A Ptk. 8:1 § (1) bekezdésének 1. pontja
alapján közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az
örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a
mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
3. A Kuratórium elnöke, gazdasági alelnöke és
tagjai
A Kuratórium elnöke: Molnár Attila
lakik: 1029 Budapest, Ördögárok u. 81.
született: Budapest, 1970. december 24.
anyja neve: Lengyel Rozália
Gazdasági alelnök: Meichl Márton
lakik: 1124 Budapest, Vas Gereben utca 35.
született: Budapest, 1981. június 1.
anyja neve: Bobály Zsuzsanna
A Kuratórium tagjai:
Benke Tamás
lakik:
8624 Balatonszárszó, Kisfaludy utca 4.
született: Sajószentpéter, 1962. július 29.
anyja neve: Antal Ilona
Juhász Miklós
lakik:
2094 Nagykovácsi, Dózsa György utca 2.
született: Budapest, 1960. június 15.
anyja neve: Dobó Márta
Tóth Eszter
lakik: 2093 Budajenő, Ady Endre u. 71/a.
született: Budapest, 1967. április 4.
anyja neve: Rohrbock Krisztina
4. A Kuratórium működése
A Kuratórium évente legalább egy
alkalommal ülésezik. A Kuratórium ülései nyilvánosak.
A Kuratórium határozatképes, ha az
ülésen a kuratóriumi tagoknak több mint fele jelen van. A
Kuratórium határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel
hozza.
A Kuratórium valamennyi tagjának
egyhangú döntése szükséges az éves beszámoló és a közhasznúsági
melléklet elfogadásához.
A Kuratórium üléseit annak elnöke
jogosult összehívni a kuratóriumi tagok írásban – az ülést
legalább 8 nappal megelőzően és ajánlott levélben, avagy
visszaigazolható e-mail üzenetben – történő értesítésével, mely
értesítés tartalmazza a napirendi pontokat, és az ülés helyszínét.
Az üléseket a Kuratórium elnöke vezeti, ő gondoskodik az ülések
jegyzőkönyveinek elkészüléséről.
Az elnök gondoskodik a Kuratórium
határozatainak nyilvántartásáról. A határozat tartalma, időpontja
és hatálya mellett fel kell tüntetni a határozatot támogatók és
ellenzők számarányát, személyét.
Az elnök gondoskodik a Kuratórium
döntéseinek az érintettekkel – írásban és igazolható módon –
történő közléséről. A Kuratórium döntéseit 15 (tizenöt) napig ki
kell függeszteni az Alapítvány székhelyén, és közzé kell tenni az
Alapítvány http://www.tajoloalapitvany.hu internetes honlapján is
biztosítva ezzel azok nyilvánosságát.
5. A Kuratórium feladatai
A Kuratórium:
-
az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági
mellékletet fogad el,
-
dönt az alapítványi pénzeszközök vállalkozásba adásáról,
vállalkozások szervezéséről,
-
határoz az Alapítványhoz csatlakozás, a felajánlott
pénz és egyéb eszközök elfogadásáról,
-
évente egy alkalommal beszámol az Alapítónak a célok
alakulásáról.
V. Képviselet
Az Alapítvány képviselője a
Kuratórium, amelynek nevében annak elnöke és gazdasági
alelnöke egyedül is jogosult az Alapítvány képviseletében
eljárni. Az Alapítvány bankszámlája felett való rendelkezéshez
a Kuratórium elnökének vagy gazdasági alelnökének az aláírása
szükséges.
VI. Az alapítvány vagyona és gazdálkodása
1. Az Alapítvány induló vagyona
Az Alapítvány induló vagyona 300.000,- Ft, azaz
háromszázezer forint, amelyet az Alapítók jelen okirat aláírásától
számított 8 napon belül elhelyeznek az Alapítvány bankszámláján.
Az Alapítók egyenként 60.000,- Ft azaz hatvanezer
forint összeggel járultak hozzá az induló vagyonhoz.
Az Alapítók egyenként további
60.000,- Ft, vagyis összesen újabb 300.000 azaz
háromszázezer forint összeggel hozzájárultak pótlólag az
eddigi és bővített alapítványi célok megvalósításához.
Az Alapítvány előbbiekben
rögzített vagyona növekedhet a jelen okiratban
meghatározott feltételek szerint csatlakozók
hozzájárulásaival, valamint a Kuratórium gazdálkodásának
eredményével.
2. Az Alapítvány vagyonának működtetése
Az Alapítvány vagyonával való
rendelkezés a Kuratóriumot illeti meg. Az Alapítvány az
alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő
gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
3. Az alapítványi vagyon felhasználása
Az Alapítvány céljainak
megvalósítására az Alapítvány mindenkori teljes vagyona
használható fel; így például az Alapítvány induló
vagyona, annak hozadéka, a később csatlakozók vagyoni
hozzájárulásai és azok hozadéka, valamint a vállalkozási
tevékenységének eredménye.
Az Alapítvány befektetési
tevékenységet nem folytat, pénzeszközeit az Alapítvány
folyószámláján és házipénztárában tartja, míg további
eszközeit a Számviteli törvény rendelkezései szerint
kezeli és tartja nyilván.
Az Alapítvány céljainak
elérése érdekében alapítványi díjat és ösztöndíjat
létesíthet, pályázatot írhat ki, továbbá támogatási
kérelmet fogadhat be minden olyan természetes vagy jogi
személytől, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezettől, amely az Alapítvány céljainak eléréséhez
jelentős segítséget nyújt.
Az alapítványi díj és az
ösztöndíj odaítéléséről, a pályázat elbírálásáról, a
támogatási kérelmek teljesítéséről a kuratórium saját
hatáskörében, egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az Alapítvány gazdálkodása
során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az
alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.
Az Alapítvány a bevételeit
a Civil tv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben,
költségeit, ráfordításait (kiadásait) a 19. § (2)
bekezdésében részletezettek szerint, elkülönítetten, a
számviteli előírások figyelembe vételével tartja
nyilván.
VII. Vegyes rendelkezések
Az Alapítvány határozatlan időre jön
létre.
Az Alapítvány a nyilvántartásból való
törléssel szűnik meg. Az Alapítvány megszűnése esetén vagyonát – a
fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése után – hasonló célú
alapítvány támogatására kell fordítani.
Az Alapítvány jogi személy. Az
Alapítóknak tudomása van arról, hogy az Alapítvány közhasznú
szervezetté minősítését a Fővárosi Törvényszéknél kell kérelmezni,
amely iránt az Alapítók intézkednek.
Az Alapítvány nyilvántartásba vétele
után az Alapítók azt nem vonhatják vissza. Az Alapítók jelen Alapító
Okiratot – név, cél és vagyon sérelme nélkül – indokolt esetben
módosíthatják.
Az Alapítók – mivel az Alapítvány éves
bevétele az ötmillió forintot várhatóan nem haladja meg – felügyelő
szervet nem hoznak létre.
Az alapító okiratban nem szabályozott
kérdések tekintetében a 2013. évi V. törvény és a 2011. évi CLXXV.
törvény rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2014. november 20.
|